A „halak” néven emlegetett állatok nem alkotnak egységes rendszertani csoportot. Hasonló tulajdonságaik alapján több osztályt: porcos halak, sugaras úszójú halak, bojtos úszós halak foglalunk így össze. Közös vonásuk, hogy testfelépítésük jól tükrözi a vízi életmódot. Testük áramvonalas, és ez úszás közben kedvezően befolyásolja a víz közeg-ellenállását. Fejük nem mozgatható. A vízben csontos elemekkel merevített úszók segítségével úsznak. A test középsíkjában eredő farokúszó, farok alatti úszó és hátúszó páratlan. A jobb és bal oldalon, párosan helyezkedő hasúszókat és mellúszókat tekintjük a halak végtagjainak.
Bőrük hámrétege többrétegű, de nem szarusodik. A bőr mirigyei nyálkás bevonatot termelnek, ami csökkenti a súrlódást és véd a kórokozóktól. Úszóik segítségével mozognak a vízben. Jellemző érzékszervük az oldalvonal, amellyel a víz áramlását, rezgéseit fogják föl. Légzőszervük a vízben oldott oxigén felvételére alkalmas kopoltyú. A kopoltyúkban rendkívül gazdag érhálózat található, ami lehetővé teszi, hogy a víz és az erekben áramló vér közötti gázcsere végbemenjen. A kopoltyúk légzőfelszínét vékony egyrétegű laphám alkotja. A nyálkás bőrfelületen keresztül is zajlik gázcsere, ez a bőrlégzés.
Halak keringési rendszere
A halak keringési rendszerének sematikus rajza.
A halak keringési rendszere meglehetősen egyszerű. Szívükben két üreg található, a pitvar és a kamra. Az érrendszerben a vér egyetlen folyamatos körben áramlik, a halak keringési rendszerét ezért egy vérkörös keringésnek nevezzük. A vénák a test szövetei felől szén-dioxidban dús vért szállítanak a pitvarba. A pitvar izmos falának összehúzódásakor a vér a kamrába kerül. A kamra vastag, erős izomzata préseli a vért az egész érrendszeren keresztül vissza a pitvarig. A kamrát elhagyó vér a kopoltyúk hajszálerein áramlik át. Itt megtörténik a gázcsere, vagyis a vér leadja a szén-dioxidot, és oxigént vesz föl. Így tehát a kopoltyúkból kilépő artériák oxigén-dús vért szállítanak a test többi részébe. A szervezet különböző részeiből az újra összegyűlő, szén-dioxidban dús vér a vénákon keresztül áramlik vissza a pitvar felé.
Halak táplálkozása
A halak emésztőkészülékére jellemző mindaz, amit a gerincesek általános jellemzésénél már láttunk. A ragadozó halak szájüregében fogak találhatók, amelyek a táplálék megragadására szolgáló, az állkapocs felszínére nőtt hegyes képződmények. Ezek az úgynevezett ránőtt fogak. A növényevő és a mindenevő halak szájüregében nincsenek fogak. Gyomor is csak a ragadozó halak bélcsatornájában különböztethető meg. Az utóbélre jellemző, hogy csaknem minden hal bélcsatornája kloákában végződik. A kloáka olyan bélszakasz, amelybe a kiválasztó- és az ivarszervek kivezető csövei is beletorkollnak.
Halak szaporodása
A halak szaporodására általában a külső megtermékenyítés jellemző, vagyis a hím ivarsejtek és a petesejtek az állat testén kívül, a vízben egyesülnek. A nőstény állat a petéket az aljzatra rakja, a hím ezekre bocsátja spermiumait. Egyes fajoknál az egyedfejlődés átalakulással, másoknál átalakulás nélkül, közvetlen fejlődéssel megy végbe.
A halak érett petesejtjeit, valamint a már megtermékenyített petéit is ikráknak nevezik. Egyes halak, például a viza és a tok megtermékenyítetlen ikráiból készítik a kaviárt.
Cím: 1055 Budapest, Dob utca 16.
Nyitva tartás: Hétfő-Szerda 11:00-00:00 Csütörtök-Vasárnap: 11:00-02:00
„Fogyasszon nálunk a friss halétel kínálatunkból itt a Gozsdu Udvarban található, STĚG-ben!”
// GOZSDU UDVAR SARKÁNÁL! //
S T Ě G || 2 0 1 7.
forrás: http://hvg.hu/gasztronomia/20101222_tokeletes_bunda_hal
